A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias v. Las Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége.
Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km2.
A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) átköltözik Santa Cruz de Tenerifére Las Palmasról, illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státust.

Időjárás jelentés: www.weather.com
A sziget nevét írja a keresőbe, majd kattintson a find gombra.
Földrajz
A szigetek egy úgynevezett forró pont (köpenyoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3718 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.
Éghajlat
Éghajlatát
a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját
különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a
csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű
sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. A július és az augusztus a két
legmelegebb, a január és a február a két leghidegebb hónap. Télen az
1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.
A hideg Kanári-áramlás miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).
A szigetek lakossága 1 610 000 fő (1997).
Növényzet
A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta Világörökség része.
Teljes népesség
Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult. Hierro szigetének óriásgyíkjait (a Gallotia simonyi faj kivételével) még a bennszülöttek irtották ki – több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.
Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját tekinthetjük:
- Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a szigeteken),
- Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (Hierro sziget),
- Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (Las Palmas).
Természetvédelem
A Kanári-szigeteken jelenleg négy nemzeti park működik:
- Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife)
- Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera)
- Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente) (La Palma)
- Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)