Címlap

infó



KANÁRI SZIGETEK

A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias v. Las Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége.
Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km2.
A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) átköltözik Santa Cruz de Tenerifére Las Palmasról, illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státust.

Időjárás jelentés: www.weather.com
A sziget nevét írja a keresőbe, majd kattintson a find gombra.

Közigazgatás
OrszágSpanyolország Spanyolország
TartományaiSanta Cruz de Tenerife
Las Palmas
SzékhelyLas Palmas de Gran Canaria
ElnökPaulino Rivero Baute
Népesség
Teljes népesség1 843 755 fő +/-
Népsűrűség248 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7447 km²
IdőzónaCET, UTC+1



Földrajz

A szigetek egy úgynevezett forró pont (köpenyoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3718 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.

Éghajlat

Éghajlatát
a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját
különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a
csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű
sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. A július és az augusztus a két
legmelegebb, a január és a február a két leghidegebb hónap. Télen az
1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.

A hideg Kanári-áramlás miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).

A szigetek lakossága 1 610 000 fő (1997).

Növényzet 

A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta Világörökség része.

Teljes népesség 

Állatvilág [szerkesztés]

Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult. Hierro szigetének óriásgyíkjait (a Gallotia simonyi faj kivételével) még a bennszülöttek irtották ki – több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.

Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját tekinthetjük:

  • Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a szigeteken),
  • Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (Hierro sziget),
  • Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (Las Palmas).

Természetvédelem 

A Kanári-szigeteken jelenleg négy nemzeti park működik:

  • Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife)
  • Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera)
  • Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente) (La Palma)
  • Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)
Elírásból eredő hibás információkért és árakért az oldal tulajdonosa felelősséget nem vállal.
Nyári árak feltöltés alatt!
Ha nem talál 2012-es árat, érdeklődjön irodánktól telefonon vagy online.